A négy fal közül nem látszottak a csillagok. Jack csak az erkélyre mehetett ki, ha meg akarta csodálni őket. Pedig imádta nézni az éjszakai égboltot. Sosem nyavalygott a bezártság miatt, nappal nem is zavarta, de amint leszállt az éj, mehetnékje támadt. A régi, vidám bulik emlékké fakultak, az ivócimborák nyomtalanul eltűntek. Tömör unalom lett az élete, legalábbis elsőre. Az évek során szakállat növesztett, most azt is levágta. Így a tükörből kölyökképű önmaga nézett vissza rá. Ha a haverok meglátják, körbe fogják röhögni. Bár ahogy a helyzet áll, mire elhagyhatja a lakást, újra bozontos lesz. A korlátra támaszkodott, elszívott egy cigarettát. A parázs apró, alig hallható zajjal izzott fel, megbabonázva figyelte a sötétben. Aztán a csikk a hamusban végezte, ő pedig visszaült a gépe elé. A múzsa napok óta megint elkerülte, pedig ő aztán mindent megtett, hogy előcsalogassa. A kurva határidők, azok tehetnek róla. Ha végre befejezi a regényt, ismét szabad lesz. Önkéntes karantén, mi?
|
Üdvözlet
Online
vendég: 1, tag: 0 ...
legtöbb 253 (tag: 2, vendég: 251) - 26 jún : 22:01 Tagok: 916 Legújabb tag: Marischka11 Az utolsó látogatásod óta történt változások
|